Nemrégiben tette közzé a felügyeleti hatóság a NAIH/2019/2466/12. számú határozatát, amely fontos megállapításokat tartalmaz a munkahelyi adatkezelések tekintetében (vagyis munkavállalói adatok munkáltató általi kezelését illetően).
A határozat megállapításai egy olyan munkahelyi környezet tekintetében születtek, ahol a munkáltató közérdekű tevékenységet lát el (közterület felügyelet térfigyelő kamera központja), és amely esetben a munkáltató szükségesnek vélte a térfigyelő kamerák élőképét figyelő személyek munkájának belső kamerákkal történő figyelemmel kísérését.
Mielőtt a határozat legfontosabb megállapításainak ismertetésbe előtt érdemes felidézni a NAIH 2016-ban közzétett „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről” című dokumentumában foglaltakat.
A tájékoztató 4.1. pontja az akkor hatályos előírásoknak megfelelően (még a GDPR alkalmazása előtt vagyunk!) az alábbi megállapításokat tartalmazza.
a) Külön jogszabály nem rendelkezik a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásáról. (Azóta a GDPR alapján önálló jogcím is létezik a kamerák – akár a munkahelyen alkalmazott kamerák is – üzemeltetésére (GDPR 6. cikk (1) bek. f), vagyis a jogos érdek, pl. vagyonvédelmi érdek érvényesítése)
b) Az Mt. rendelkezései önmagukban nem adnak felhatalmazást a munkáltatónak elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására, ahhoz a munkáltatónak minden esetben el kell végeznie a jelen tájékoztató jogalapjainál részletesen ismertetett érdekmérlegelési tesztet.
c) Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek – akár nem deklaratív – célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.
Lássuk milyen mértékben változott meg azóta a szabályozói környezet, illetve a hatóság álláspontja!
ad a) A munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásáról ugyan továbbra sem született külön törvény, azonban a GDPR alapján 2018. május 25. óta önálló jogcím is létezik a kamerák – akár a munkahelyen alkalmazott kamerák is – üzemeltetésére (GDPR 6. cikk (1) bek. f), vagyis a jogos érdek, pl. vagyonvédelmi érdek érvényesítése).
ad b) A Munka törvénykönyvének 2019. április 26-tól hatályos módosítása kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. (Mt. 11/A § (1) bek.). Létezik tehát olyan magyar jogi előírás, amely lehetőséget ad a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő magatartásának – praktikusan a munkavégzésük – technikai eszközzel – pl. kamerával – történő ellenőrzésére.
ad c) A NAIH 2016-ban közzétett tájékoztatójának ezen pontja úgy tűnik továbbra is változtatás nélkül irányadó. A bevezetőben megjelölt határozatában ugyanis a NAIH leszögezi:
- a Hatóság rendelkezésére álló iratok alapján munkáltató a belső kamerát a közszolgálati tisztviselők munkavégzésének, feladatellátásuk jogszerűségének ellenőrzésére (mégpedig folyamatos ellenőrzésére) használta, melybe beleértendő annak ellenőrzése is, hogy a feladataik ellátása során betartják-e az adatbiztonsági követelményeket;
- a 2011. évi CXCIX. törvény Kttv. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizze, ez a jogosultság pedig személyes adatok kezelésével járhat együtt
- a térfigyelő központban elhelyezett belső kamera elkülönül, illetve minden, adatvédelmi szempontból releváns jellemzőjét tekintve megkülönböztetendő a közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból üzemeltetett kameráktól (mivel annak célja a közszolgálati tisztviselők, azaz a munkavállalók tevékenységének ellenőrzése), így üzemeltetésének nem lehet ugyanaz a jogalapja, mint a közterület figyelő kameráknak
- a kamerás megfigyelés abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása, ezért kamerákat nem lehet működtetni a közszolgálati tisztviselők (a szerző kiegészítése: és senki más esetében sem) és az általuk végzett tevékenység állandó jellegű megfigyelésére. Jogellenesnek és tisztességtelennek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek célja a közszolgálati tisztviselők munkahelyi viselkedésének a befolyásolása, a közszolgálati tisztviselők kamerákkal történő folyamatos megfigyelése, ellenőrzése.
A fentiekből látható, hogy főszabály szerint továbbra is jogellenes, ezért TILOS az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, amelynek – akár nem deklaratív – célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása, tevékenységük folyamatos kontroll, megfigyelés alatt tartása.
Munkáltatói oldalról tehát alapvető követelmény, hogy egy adatkezelési tevékenység és technikai rendszer (pl. kamerák) tervezése, telepítése folyamatában figyelemmel kell lenni az un. helyhez kötött munkavállalók folyamatos megfigyelésének tilalmára. Az ő esetükben a tevékenység ellenőrzésének más formában (pl. személyes felügyelet) vagy más mértékben (pl un. pásztázó üzemmódú, vagy csak időszakosan alkalmazott kamerák) történő alkalmazása a követendő módszer.