A munkavállalók koronavírussal szembeni védettségével összefüggő adatok megismerése, illetve általában az ilyen adatok munkáltató általi kezelésének lehetőségei kapcsán az egyértelmű, és az alapul fekvő legfontosabb normában (Munka törvénykönyve) történő szabályozás sajnos a mai napig nem történt meg. A különböző számításba vehető jogszabályok, valamint a NAIH adott kérdéssel összefüggésben kibocsátott tájékoztatója alapján kell egy-egy munkáltatónak megítélnie, hogy adott esetben lehetséges e a védettségi adatok megismerése (azaz szabad e a munkavállalóktól annak igazolását kérni).
A kérdésben való döntést segítendő következzen a figyelembe vehető háttér információk egy rövid összegzése.
2012. évi I. tv. (Munka törvénykönyve, Mt.)
Mt. 6. § (4) bek. Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges
9. § (2) bek. A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.
10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.
51. § (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
1993. évi XCIII tv. a munkavédelemről
2. § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg.
4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.
54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:
a) a veszélyek elkerülése;
b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;…
g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;…
i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
b) a veszélyek azonosítása;
c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
d) a kockázatot súlyosbító tényezők;
e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja;
h) az előző kockázatértékelés időpontja.
(7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;…
g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
h) teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;
56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
NAIH-3903-1/2021 Tájékoztató legfontosabb elemei
A védettség ténye, azaz akár a COVID-19 betegségből történő felgyógyulás, akár az oltottság ténye a GDPR 4. cikkének 15. pontja szerint a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül
Munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy meghatározott munkavállalói személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése.
Az adatok megismerésének (azaz az adatkezelésnek) a következő kritériumoknak kell megfelelni
- szükségesség (más módon, vagyis az adatok megismerése nélkül az adott cél nem lenne elérhető, e tekintetben a NAIH külön kiemeli, hogy a munkáltatónak a felmérést munkakörönként vagy meghatározott munkavállalói személyi körönként kell elvégeznie) és
- arányosság (csak az adott cél érdekében feltétlenül szükséges adatokat érinti) és
- alkalmasság (az alkalmazott adatkezelési mód ténylegesen biztosítja a kitűzött cél elérését)
Az adatkezelés célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató megtehesse és meg is tegye a szükséges intézkedéseket a munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési szabályoknak történő megfelelés miatt. Tehát ha a munkáltató úgy dönt, hogy bekéri ezen adatokat, akkor azok birtokában és azok alapján köteles is intézkedéseket tenni és azokat dokumentálni.
A munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az applikáció, valamint a védettségi igazolvány, mint közokirat 60/2021. (II. 12.) Korm. rendeletben meghatározott adatait kezelheti,
- azokról másolatot nem készíthet,
- azokat semmilyen formában és módon nem tárolhatja, és
- nem is jogosult azokat harmadik személy részére továbbítani.
Kizárólag az rögzíthető, hogy az érintett munkavállaló igazolta a koronavírus elleni védettségének a tényét, valamint – ha az az igazolás bemutatása során megállapítható – azt, hogy ezen védettség időtartama mely időpontig áll fenn.
KÖVETKEZTETÉSEK
A fentiek figyelembe vételével:
- egy előzetesen lefolytatott – és a fenti jogszabályi feltételeknek megfelelő – kockázatértékelést követően,
- amennyiben a kockázatértékelés megállapításai szerint szükséges a védettséggel összefüggő adatok megismerése,
- meghatározott (azaz pontosan megjelölt) intézkedések megtétele érdekében,
- amelyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása érdekében szükségesek,
- előírható a munkavállalók (vagy a kockázatértékelés eredményétől függően azok bizonyos köre) részére a védettségükkel összefüggő adatok igazolása (applikáció, vagy igazolvány bemutatása),
- és kizárólag ennek megtörténtének ténye, illetve időpontja rögzíthető,
- a rögzített adatokhoz történő hozzáférés legszűkebb körre szorítása mellett, és
- az adatok korlátozott idejű tárolását (pl. fél év) kialakítva, ami után ismételt kockázatértékelés (és ettől függő újabb döntés) javasolt.
Javasolt továbbá, hogy a kockázatértékelés során praktikus, gyakorlati védelmi intézkedések, illetve azok lehetséges verzióinak vizsgálata útján kerüljön étékelésre, hogy melyik a leghatékonyabb, és melyik az amelynek végrehajtása nem lehetséges a védettség tényének ismerete nélkül.
Ilyen kevésbé korlátozó – vagyis a védettséggel összefüggő adatok kezelése nélkül is hatékony – intézkedések lehetnek pl.:
- a munkavállalók irodai csoportosításának átalakítása,
- meghatározott munkaterületek lezárása a védettséggel nem rendelkezők előtt,
- bizonyos munkavégzési folyamatokban – pl. jelenléti megbeszélések – csak a védettséggel rendelkezők részvételi lehetőségének előírása,
- a jelenléti munkavégzés, illetve home office arányainak meghatározása stb.
Megfontolásra érdemes lehet továbbá a munkahelyi, vagy bizonyos munkaterületeken, munkafolyamatoknál a maszkviselés kötelező előírása, illetve az ez alól történő mentesüléshez a védettség tényének igazolása. Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ha kötelezően előír valamit a munkáltató, akkor a védőfelszerelést (maszkot) valószínűsíthetően neki kell biztosítania. Ugyancsak fontos figyelemmel lenni arra, hogy az előírások ne ütközzenek a diszkrimináció tilalmába.)
FONTOS! A lefolytatott kockázatértékelés alapján – amennyiben döntés születik a védettségi adatok közlésének előírásáról – előzetesen, tehát a tényleges adatkezelés megkezdése előtt adatkezelési tájékoztatót kell készíteni és a munkavállalók rendelkezésére bocsátani.